Egy közösség kulturális és civilizációs szintjét mindig az intézményei tükrözik a legjobban. A könyvtárnak, mint az egész emberi tudás képviselőjének, kiemelkedő szerepe van a kultúrát terjesztő intézmények között. Marosvásárhely gyökerei eltűnnek a történelem mélységeiben, de egy 1332-es, egy „római“ papnak kijáró adófizetői okirat bizonyítja, hogy városunk intézményes szinten is megerősített település kellett legyen.

Majd bő 200 év múlva, 1557-ben jelenik meg egy, a Románia területén levő első nevelő-formáló intézmény, a Schola Particula melletti könytár létezéséről szóló feljegyzés.

Ezt követi Erdély kancellárjának, a Maros megyei gernyeszegi származású Teleki Sámuelnek (1731-1822) a könyvtára. Teleki bécsi tartozkodása alatt gondolja ki egy jelentős európai könyvtár tervét, egy olyan intézményét, amely szellemi tartalékban gyűjti össze a Maros völgyében elterülő uradalmak anyagi erőforrásait.

 

 

A valóra vált és nyilvánosnak minősített könyvtár 1802-ben nyitja meg kapuit. Ezt követték a XIX sz. második felében létrehozott iskolai, adminisztrációs és felekezeti intézmények, társaságok, szövetkezetek és egyesületek könyvtárai, valamint a személyes gyűjtemények. Ezek meghatározott téma- és érdeklődéskörűek voltak, akárcsak felhasználóik. Joggal lehetett Marosvásárhelyt kultúrvárosnak, a könyvtárok városának nevezni, a könyvtárak mindig is rányomták bélyegüket a város további fejlődésére.

 

más fotók: 1
A nagyszebeni születésű Stock János Márton alkotása, Teleki Sámuel
portréja, amelynek hátterében Brukenthal Sámuel mellképe is látható,
a festészetben ritkán előforduló barátságkép ("Freundschatsbil").
A szellemi intellektuális rokonság, az érdeklődés és a célok
azonossága a feltétele és jellemzője ennek az ábrázolásoknak.
A közös cél e hivatal és kulturális életben kiemelkedő
két férfi esetében Erdély helyzetének javítása, kulturális és
tudományos gyarapodása, előrehaladása volt., 2
Teleki Sámuel.
A festmény a Teleki Bolyai könyvtár nagytermében látható

fotóalbum...

 

 

Habár a Teleki Téka közkönyvtárnak számított, gyűjteményei értéke és tematikája miatt megtartotta tudományos jellegét. Az akkori lakosság mérsékelt érdeklődése miatt, a könyvtárat főképpen a Királyi Táblánál (Erdély Legfelsőbb Bírósága) szolgálatban levő fiatalok és néhány értelmiségi használta. A könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő románok között volt a balázsfalvi Timot Oasia kanonok, aki művei tudományos alapjához keresett forrásokat.

 

 

 

A XX-ik század elején a városfejlesztési, népesedési és ipari fejlődés, valamint a oktatás fejlődésének következményeként, Marosvásárhelyen szükségessé vált egy közkönyvtár létesitése, amely kielégíti a tudásra és információra éhes olvasók szükségleteit. A helyi hatóságok új terve 1913-ben valósul meg, amikor átadják erre a célra a tekintélyes Kultúrpalotát.

 

 

Modern, európai fogalmak szerint elgondolva, ez utóbbi, hála az itt helyet kapott sokféle kultúrális intézménynek, mint a Nagy- és Kisterem, előadások, konferenciák, valamint színdarab- és mozielőadások színhelye, a képtár, zenefőiskola és az ugyanabban az évben, egy külön épületszárnyban az olvasók számára megnyiló nyilvános könyvtár, a városi müvelődés központja lesz. Ez a könyvtár igyekezett megfelelni úgy régebbi szükségleteknek, mint olyan szerepeknek, amit eddig más – iskolai, magán, vagy intézményeken, társulatokon és egyesületeken belül müködő – hagyományos, de csak egyes irányzatokat szolgáló könyvtárak szolgáltak ki, amelyek olvasóköre, könyvállománya és érdekköre korlátolt volt.

 

 

fotóalbum...

Molnár Gábor
1913, augusztus-1936

Mint könyvtárost és igazgatót dr. Molnár Gábor jogászt nevezték ki, egy tökéletes értelmiségit, ő maga is egy értékes könyvtár tulajdonosa, amelyet részben a városnak adományozott. Kinevezését egy könyvtárosi kurzus beütemezése előzte meg, így szaktudásának megfelelően az akkori időnek megfelelő olyan intézmény létesült ahol egyetemes tizedes szakozást, alfabetikus katalógusokat stb. alkalmaztak.

Több könyvadomány útján, rövidesen a megnyitása után a könyvtár könyvállománya 11.000 kötetet tartalmazott, amely azután 62.000 – re gyarapodott (1944).

 

 

 

Aurel Filimon
1936-1940

Az 1922-től kezdődően, tevékenységét segítette a régész, etnográfus és folklórista Aurel Filimon, akit először mint könyvtárost, azután pedig, dr. Molnár Gábor nyugdíjazása után, igazgatónak neveztek ki (1936 – 1940).

Aurel Filimon jelenléte a Marosvásárhelyi könyvtárban megerősítette a román közigazgatás bevezetése által szükségessé vált változásokat: a könyvállomány kiegészítése román nyelvű kiadványokkal, a román nyelvű tanítás fejlődésének (az „Al. Papiu Ilarian“ liceum, az „Unirea“  liceum és a „Mihai Viteazul“ katonai liceum létrejövetelével), valamint az állami és helyi intézmények hivatalos nyelvével megfelelően, így megerösítve a román lakosság résztvételét a „Vár“ ügyeiben.

Ilyen körülmények között, a két szellemi „mentor“ tökéletes egyetértése mellett, a közkönyvtár harmónikusan gyarapodik tovább és nyitva tartja kapuit az olvasók előtt mindenféle etnikai, művelődési fok és vallási megkülönböztetés nélkül.

A bécsi döntés (1940-1944) után a könyvtár komoly megpróbáltatáson ment át, amikor Aurel Filimont menesztik hivatalából és a román nyelvű kiaadványokat visszavonják a raktárakból valamint a forgalomból, azzal a szándékkal, hogy felajálnják bukaresti könyvtáraknak, amelyek felismerték az események hátterét és nem fogadták el a könyveket. Ezek a kiadványok a könyvtárban maradtak, idővel pedig visszakerültek az olvasói forgalomba.

 

más fotók: 1
Aurel Filimon az irodában., 2
Aurel Filimon, 1937., 3
Aurel Filimon, 1943, Bukarest.

1944-1949?

Rácz Béla

1949?-1 ianuarie 1957

Bartók Ibolya

1957-1965

Halász Borbála,

 

 

 

 

 

 

más fotók: 1
A képen balrol jobbra: Mészáros József, Halász Boriska, és Teodor Socaciu., 2
Halász Boriska, egy csoportban., 3
Halász Boriska Gödemesterházán, 1959.

1957-1965

Ştefan Stănoiu

1966-1974

Solomon Frăţilă

 

 

 

15.04.1974 - 15.12.1979

Romeo Pojan

 

1985-2005

prof. Dimitrie Poptămaş

2005 - 2009 március

.

2009 március 15. - 2009 október 31

În aceasta perioada interimatul este asigurat de Liliana Moldovan.