Imagine Antet

A Maros Megyei Könyvtár története

Teleki Sámuel Maros Megyei Könyvtár Teleki Sámuel (1731-1822)
J. M. Millitz festménye.
Teleki Sámuel (1731-1822)
J. M. Millitz festménye.

Egy közösség kulturális és civilizációs szintjét mindig az intézményei tükrözik a legjobban. A könyvtárnak, mint az egész emberi tudás képviselőjének, kiemelkedő szerepe van a kultúrát terjesztő intézmények között.

Marosvásárhely gyökerei eltűnnek a történelem mélységeiben, de egy 1332-es, egy „római“ papnak kijáró adófizetői okirat bizonyítja, hogy városunk intézményes szinten is megerősített település kellett legyen.

Majd bő 200 év múlva, 1557-ben jelenik meg egy, a Románia területén levő első nevelő-formáló intézmény, a Schola Particula melletti könytár létezéséről szóló feljegyzés.

Ezt követi Erdély kancellárjának, a Maros megyei gernyeszegi származású Teleki Sámuelnek (1731-1822) a könyvtára. Teleki bécsi tartozkodása alatt gondolja ki egy jelentős európai könyvtár tervét, egy olyan intézményét, amely szellemi tartalékban gyűjti össze a Maros völgyében elterülő uradalmak anyagi erőforrásait.

A gróf a közönség rendelkezésére bocsátotta értékes könyvgyűjteményét, amelynek darabjai európai utazásai során- valamint a kor egyes hí­res nyomdáival folytatott kapcsolattartása révén kerültek össze. Emellett léteztek kisebb könyvtárak, de látogathatóságuk korlátozott volt.

A valóra vált és nyilvánosnak minősített könyvtár 1802-ben nyitja meg kapuit. Ezt követték a XIX sz. második felében létrehozott iskolai, adminisztrációs és felekezeti intézmények, társaságok, szövetkezetek és egyesületek könyvtárai, valamint a személyes gyűjtemények.

Ezek meghatározott téma- és érdeklődéskörűek voltak, akárcsak felhasználóik. Joggal lehetett Marosvásárhelyt kultúrvárosnak, a könyvtárok városának nevezni, a könyvtárak mindig is rányomták bélyegüket a város további fejlődésére.

 

 

Vissza
más fotók: 1, Teleki-Bolyai könyvtár Teleki Sámuel saját nagy méretű, füzérkoszorúval díszített s aranyozott rámába helyezett arcképe. A képet Tusch János festette. A kancellár idős kori képét ábrázolja nemesi öltözékben, olyan attribútumokkal körülvéve, amelyek a gróf műveltségére utalnak. 2. Teleki-Bolyai könyvtár Teleki Sámuel portréja, amelynek hátterében Brukenthal Sámuel mellképe is látható, a festészetben ritkán előforduló barátságkép.
Az oldal tetejére

Lásd
Biblioteca Județeană Mureș
Catalogul public
Catalogul fondului tradițional
Biblioteca Digitală
Biblioteci publice din județul Mureș;
E-mail
Teleki-Bolyai könyvtárMaros Megyei Könyvtár A Teleki-Bolyai könyvtár(2005).
A Teleki-Bolyai könyvtár(2005).

 

Habár a Teleki Téka közkönyvtárnak számított, gyűjteményei értéke és tematikája miatt megtartotta tudományos jellegét. Az akkori lakosság mérsékelt érdeklődése miatt, a könyvtárat főképpen a Királyi Táblánál (Erdély Legfelsőbb Bírósága) szolgálatban levő fiatalok és néhány értelmiségi használta. A könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő románok között volt a balázsfalvi Timot Oasia kanonok, aki művei tudományos alapjához keresett forrásokat.

 

 

 

 

 

 

Vissza
más fotók: 1, A Teleki-Bolyai könyvtár A Teleki-Bolyai könyvtár épülete (cca. 1860)
Greguss Ján rajza.
2, A Teleki-Bolyai könyvtár A Teleki-Bolyai könyvtár épülete (1977). 3. A Teleki-Bolyai könyvtár A Teleki-Bolyai könyvtár épülete (2011).
Az oldal tetejére

 

Maros Megyei Könyvtár Maros Megyei Könyvtár Maros Megyei Könyvtár székhelye.
Maros Megyei Könyvtár székhelye.

A XX-ik század elején a városfejlesztési, népesedési és ipari fejlődés, valamint a oktatás fejlődésének következményeként, Marosvásárhelyen szükségessé vált egy közkönyvtár létesitése, amely kielégíti a tudásra és információra éhes olvasók szükségleteit.

A bécsi udvar és a helyi hatóságok, Bernády Györggyel az élen együttműködnek annak érdekében, hogy a városban kultúrház épüljön. A Ferenc József vezetése alatti osztrák-magyar rezsim 40. évfordulója alkalmából épí­tik fel Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát. Itt lesz a székhelye számos létező vagy frissen létesí­tett kulturális intézménynek. Ezek közé tartozik az 1913-ban felavatott municí­piumi könyvtár is.

Modern, európai fogalmak szerint elgondolva, ez utóbbi, hála az itt helyet kapott sokféle kultúrális intézménynek, mint a Nagy- és Kisterem, előadások, konferenciák, valamint színdarab- és mozielőadások színhelye, a képtár, zenefőiskola és az ugyanabban az évben, egy külön épületszárnyban az olvasók számára megnyiló nyilvános könyvtár, a városi müvelődés központja lesz.

Ez a könyvtár igyekezett megfelelni úgy régebbi szükségleteknek, mint olyan szerepeknek, amit eddig más – iskolai, magán, vagy intézményeken, társulatokon és egyesületeken belül müködő – hagyományos, de csak egyes irányzatokat szolgáló könyvtárak szolgáltak ki, amelyek olvasóköre, könyvállománya és érdekköre korlátolt volt.

 

 

 

Vissza
más fotók: 1. Maros Megyei Könyvtár Maros Megyei Könyvtár
Gyermekkönyvtár
Az oldal tetejére
Molnár  GáborMaros Megyei Könyvtár Dr. Molnár Gábor în Sala de lectură, 1913.
Dr. Molnár Gábor
1913.

 

Molnár Gábor
1913, augusztus-1936

Mint könyvtárost és igazgatót dr. Molnár Gábor jogászt nevezték ki, egy tökéletes értelmiségit, ő maga is egy értékes könyvtár tulajdonosa, amelyet részben a városnak adományozott. Kinevezését egy könyvtárosi kurzus beütemezése előzte meg, így szaktudásának megfelelően az akkori időnek megfelelő olyan intézmény létesült ahol egyetemes tizedes szakozást, alfabetikus katalógusokat stb. alkalmaztak.

1936-ig tartó tisztsége alatt hozzájárult a könyvtár optimális működéséhez a legkorszerűbb módszerek alkalmazása révén. Érdemei között emlí­tendő a könyvadományok bátorí­tása. Lemond személyes könyvtáráról is a köz érdekében.

Több könyvadomány útján, rövidesen a megnyitása után a könyvtár könyvállománya 11.000 kötetet tartalmazott, amely azután 62.000 – re gyarapodott (1944).

 

 

bővebben...

 

Vissza
 
Az oldal tetejére
Aurel FilimonMaros Megyei Könyvtár Aurel Filimon.
Aurel Filimon.

 

Aurel Filimon
1936-1940

Az 1922-től kezdődően, tevékenységét segítette a régész, etnográfus és folklórista Aurel Filimon, akit először mint könyvtárost, azután pedig, dr. Molnár Gábor nyugdíjazása után, igazgatónak neveztek ki (1936 – 1940). Aurel Filimon, a neves régész, néprajzkutató és folklorista akit a Maros megyei múzeum létesí­tőjeként tartanak számon, nagy érdeme a könyvállomány román nyelvű kötetekkel való gazdagí­tása.

Aurel Filimon jelenléte a Marosvásárhelyi könyvtárban megerősítette a román közigazgatás bevezetése által szükségessé vált változásokat: a könyvállomány kiegészítése román nyelvű kiadványokkal, a román nyelvű tanítás fejlődésének (az „Al. Papiu Ilarian“ liceum, az „Unirea“  liceum és a „Mihai Viteazul“ katonai liceum létrejövetelével), valamint az állami és helyi intézmények hivatalos nyelvével megfelelően, így megerösítve a román lakosság résztvételét a „Vár“ ügyeiben.

Ilyen körülmények között, a két szellemi „mentor“ tökéletes egyetértése mellett, a közkönyvtár harmónikusan gyarapodik tovább és nyitva tartja kapuit az olvasók előtt mindenféle etnikai, művelődési fok és vallási megkülönböztetés nélkül.

A bécsi döntés (1940-1944) után a könyvtár komoly megpróbáltatáson ment át, amikor Aurel Filimont menesztik hivatalából és a román nyelvű kiaadványokat visszavonják a raktárakból valamint a forgalomból, azzal a szándékkal, hogy felajálnják bukaresti könyvtáraknak, amelyek felismerték az események hátterét és nem fogadták el a könyveket. Ezek a kiadványok a könyvtárban maradtak, idővel pedig visszakerültek az olvasói forgalomba.

Lásd még: Aurel Filimon şi arheologia mureşeană modernă
Fábián István

 

Vissza
más fotók: 1, Maros Megyei Könyvtár Aurel Filimon 2, Maros Megyei Könyvtár Aurel Filimon, 1937. 3. Maros Megyei Könyvtár Aurel Filimon, 1943.
Az oldal tetejére
Vigh Károly
Vigh Károly.

 

Vigh Károly
1940 noiembrie-1944

1940-ben a Bécsi Diktátum után, melynek következtében Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták, a román nemzetiségű lakosság kedvezőtlen politikai helyzetbe kerül. Filimon menesztése és a román nyelvű könyvek betiltása negatí­van érintette a Maros megyei könyvtárt.

A Municí­piumi Könyvtár igazgatását prof. Vigh Károly, veszi át.

 

 

 

Vissza
más fotók:
Az oldal tetejére
Rácz BélaMaros Megyei Könyvtár Rácz Béla.
Rácz Béla.

 

Rácz Béla
1944- 1949?

Realitățile de după război, aservirea țării comunismului sovietic, apariția HCM nr.1542/1951 ale cărui prevederi stabilea politizarea instituției, numesc în funcția de director pe Rácz Béla, fost lucrător al cooperativei „Solidaritatea”, având așa-zise merite în mișcarea comunistă și muncitorească. El procedază la ideologizarea bibliotecii în direcțiile trasate de P.C.R.

A kommunista rendszer bevezetése következtében a kulturális intézmények politikai jelleget öltöttek, teret hódí­tott a cenzúra, a könyvtárba bekerülő kiadványok nemcsak hogy ellenőrzés alá kerültek, de a gyűjtemények is új rendszerbe szerveződtek, és új tagozatok létesültek.

Prima măsură a fost retragerea pe considerente de a fi periculoase aproape în totalitate a cărților de istorie, filologie, filosofie, ideologie și politică, geografie etc., mai puțin cele aparținătoare științelor aplicative. Astfel s-au creat cele două fonduri „S” (secret) și „D” (documentar), inaccesibile publicului. Ele au fost înlocuite cu traducerile din limba rusă apărute prin editurile „Cartea rusă”, „Arlus”, „Editura de Stat” și a „P.C.R.”

 

 

 

Vissza
más fotók:
Az oldal tetejére
Bartók Ibolya
Bartók Ibolya.

 

Bartók Ibolya
1949?-1 ianuarie 1957

Șirul directorilor continuă cu Bartók Ibolya, tânără, zeloasă, cu stagiu de deportare în lagărele de evrei, cunoscătoare a mai multor limbi de circulație. Începând din 1949 fost o scurtă perioadă de timp la Biblioteca Raională din Miercurea Ciuc și la Biblioteca Regională Brașov.

A activat ca lector la școala medie de bibliotecari din Târgu-Mureș.

Cu experiența ei introduce așezarea tematică a cărților. Introduce Clasificrea Zecimală Universală și pune bazele cataloagelor alfabetic și sistematic în conformitate cu normele universale bibliologice.

 

 

 

Vissza
más fotók:
Az oldal tetejére
Halász Borbála
Halász Borbála

 

Halász Borbála
1957-1965

Acesteia îi urmează Halász Borbála, devenită profesoară prin cursuri de scurtă durată (2 ani) și numită inițial la Institutul Medico-Farmaceutic, fiica social-democratului Halász József.

Era considerată ocrotitoare a mișcării socialiste și comuniste, funcțiile fiindu-i răsplata.

A avut și merite incontestabile în extinderea spațiului, diversificarea serviciilor, înființarea secției „Cartea tehnică”, creșterea numerică a personalului și specializarea acestuia prin cursuri de scurt durată.

În timpul său au intrat în colecțiile bibliotecii numeroase confiscări de cărți, fie din colecții particulare ori ale unor instituții. Halász Borbála este suspendată din funcție în anul 1965.

 

 

 

Vissza
más fotók: 1, Maros Megyei Könyvtár În imagine de la stânga la dreapta: Mészáros József, Halász Boriska, și Teodor Socaciu. 2, Maros Megyei Könyvtár Halász Boriska în grup. 3. Maros Megyei Könyvtár Halász Boriska, la Stânceni, jud. Mures, în 1959.
Az oldal tetejére
Ștefan StănoiuMaros Megyei Könyvtár Ștefan Stănoiu.
Ștefan Stănoiu.

 

Ștefan Stănoiu
1965 - 1966

În anii următori destinele instituției au trecut în seama profesorului Ștefan Stănoiu.

 

 

 

 

Vissza
más fotók: 1.Maros Megyei Könyvtár Ștefan Stănoiu - tînăr.
Az oldal tetejére
Solomon Frățilă
Solomon Frățilă.

 

Solomon Frățilă
1966-1974

Solomon Frățilă, învățător apoi profesor cu studii filologice de scurtă durată (2 ani la Universitatea din Iași) este numit director al bibliotecii cu o practică la Inspectoratul Școlar iar apoi inspector al Comitetului Județean de Cultură și Artă.

 

 

 

 

 

Vissza
más fotók: 1.Maros Megyei Könyvtár În imagine Solomon Frățilă și la microfon
bibliotecarul Mészáros József.
Az oldal tetejére
Romeo PojanMaros Megyei Könyvtár Romeo Pojan.
Romeo Pojan.

 

Romeo Pojan
15.04.1974 - 15.12.1979

În anii următori destinele instituției au trecut în seama lui Romeo Pojan, coordonator al monografiei "Maros Megyei Könyvtár", Tg.Mureș, 1979.

 

 

 

 

 

 

Vissza
más fotók:
Az oldal tetejére
Iulius MoldovanMaros Megyei Könyvtár Iulius Moldovan.
Iulius Moldovan.

 

Iulius Moldovan
1980 - 1985

Îi urmează o perioadă de cinci ani prof. Iulius Moldovan, personalitate cu certe valențe intelectuale, fost o perioadă de tip director al Liceului din Sărmaș, inspector și președinte al Comitetului Județean de Cultură și Artă.

De numele său se leagă apariția unor lucrări ca Personalități Mureșene vol.1-2, apariția revistei Vatra, dezvelirea monumentului ecvestru „Avram Iancu”, construcția Teatrului Național.

Biblioteca cunoaște în timpul său importante realizări în creșterea colecțiilor și personalului, precum și salt calitativ în promovarea acțiunilor de masă cu publicul.

 

 

 

 

Vissza
más fotók:
Az oldal tetejére
Dimitrie PoptămașMaros Megyei Könyvtár Dimitrie Poptămaș.
Dimitrie Poptămaș.

 

Dimitrie Poptămaș
1985-2005

În 50 de ani trăiți între cărțile bibliotecii publice, le-a sporit numărul, prin achiziții din producțiile curente și retrospective, a îmbogățit colecția de carte rară, a selectat judicios din fondul de rezervă națională, a stimulat donațiile, a modernizat serviciile, a inițiat seria Bibliografii mureșene, Publicații periodice mureșene, Anuarul Libraria (Studii și cercetări de bibliologie), seria de restituiri culturale Caiete mureșene a Fundației Culturale „Vasile Netea”, Dicționarul oamenilor de știință mureșeni, Dicționarul scriitorilor români mureșeni, Almanahul Ţara Fagilor pentru românii din Bucovina de Nord.

Este părintele uneia dintre cele mai expresive manifestări culturale mureșene, Eminesciana, și întemeietorul Bibliotecii „Târgu-Mureș” din Chișinău. Specialistul în biblioteconomie, istoricul literar, cunoscătorul în amănunt al cărții vechi românești din Câmpia Ardealului, eseistul, biograful unor destine culturale mureșene de excepție, domnul Dimitrie Poptămaș și-a fundamentat profesiunea de credință pe disciplina studiului, exigență, generozitate și omenie, respect pentru înaintași; neuitând nici un moment că în împărăția cărților Bibliotecii Județene Mureș reverberează pașii lui Nicoale Iorga, Goga, Emil Isac, George Enescu, Moricz Zigmond sau ai Regelui Mihai.

Și tot aici, în spațiul acesta instituțional, domnul Dimitrie Poptămaș a lăsat nu doar un inventar al cărții, ci credința în simbolul cărții, în ceea ce Petrarca numea intimitatea vie și expresivă a cărții. Fără această nuanță, o bibliotecă publică își pierde din suflet.

Știind cum și în lumea cărților fiecare clipă înregistrează noi date de naștere, întru plenitudinea spiritului, domnul Dimitrie Poptămaș și-a scris cu migală cărțile, între acestea Philobiblon mureșean, cartea de studii și rememorări sau Prezența și circulația vechilor tipărituri românești în zona superioară a Văii Mureșului, o cercetare care cu siguranță va fi continuată, dată fiind importanța ei.

Când domnului Dimitrie Poptămaș i se spune atât de sugestiv că a slujit cartea, prin Diploma de onoare Pro libro senator, ne gâdim să asemuim cărțile cu râurile și cu anii; la început mici, apoi curgeri puternice ce nu fac cale întoarsă; pentru că încearcă să vorbească despre Dumnezeu.

Valentin Marica.

Vissza
más fotók:
Az oldal tetejére
Corina Teodor
Corina Teodor.

Corina Teodor
2005 - martie 2009

În vara anului 2005, postul de director este ocupat prin concurs de dr. Corina Teodor, istoric, cu ani de practică la catedră și în cercetare, autoare de lucrări științifice și dragoste pentru carte și instituția ei.

 

 

 

 

 

 

Vissza
más fotók:
Az oldal tetejére
Liliana Moldovan
Liliana Moldovan.

 

Liliana Moldovan
15 martie 2009 -31 octombrie 2009

În aceasta perioada interimatul este asigurat de Liliana Moldovan.

 

 

 

 

 

 

 

Vissza
 
Az oldal tetejére

©2017 Biblioteca Județeană Mureș - - Maros Megyei Könyvtár